Az albаn nеp t?rtеnetеbol
Андрей Тихомиров
Az albаnok Albаniаban, Koszovоban (Oroszorszаg nem ismeri el Koszovоt k?l?n аllamkеnt), Macedоniаban, Szerbiаban, Montenegrоban, mаs orszаgokban is vannak albаn diaszpоrаk, k?l?n?sen Olaszorszаgban, Nеmetorszаgban, Svеdorszаgban, Franciaorszаgban еs mаs orszаgokban. Az albаn nyelv dialektusai еs a nеprajzi sajаtossаgok szerint az albаnokat ghegekre (еszakon shkipeniаra a gheg nyelvjаrаsban) еs toszkokra (dеlen Shkiperia toszki nyelvjаrаsban) osztjаk. Az albаnok antropolоgiai t?pusai k?z?l a brachycephalic (dinаri vagy adriai antropolоgiai t?pus) dominаl (foleg еszakon еs keleten). Az "albаnok" nеv a latin albus – "fehеr" еs az alp – "magas hegy" kelta szоbоl szаrmazhatott. Vagyis az "albаnok" elnevezеs mаs nеpeknеl a fehеr magas hegyek lakоit jelenthetnе. A hegyek tetejеn gyakran megfigyelheto fehеr hо, jеgsapkаk. Az albаnok indoeurоpaiak, k?zel аllnak az eltunt ill?rekhez, messzapokhoz еs trаkokhoz.
Андрей Тихомиров
Az albаn nеp t?rtеnetеbol
Albаnok: az emberek kialakulаsa, migrаciо
Az albаnok az Albаniаban еlo emberek, Koszovо (Oroszorszаg nem ismeri el Koszovоt k?l?n аllamkеnt), Macedоnia, Szerbia, Montenegrо, vannak Albаn diaszpоrаk mаs orszаgokban, k?l?n?sen Olaszorszаgban, Nеmetorszаgban, Svеdorszаgban, Franciaorszаgban еs mаs orszаgokban. Az Albаn nyelv dialektusai еs a Nеprajzi jellemzok szerint az albаnok gegekre (еszakon, Shkipenia a Geg nyelvjаrаsban) еs Toskovra (dеlen, Shkperia a Toskov nyelvjаrаsban) oszlanak. Az albаnok antropolоgiai t?pusai k?z?l a brachycephalic (Dinаri vagy Adriai antropolоgiai t?pus) еrvеnyes?l (k?l?n?sen еszakon еs keleten). Az " albаnok "nеv az albus – latinul" fehеr "еs az alp –" magas hegyi " kelta szоbоl szаrmazhat, ezеrt az Alpok hegyei, nеmet. Alpen, Francia. Alpes, ital. Alpi. Vagyis az "albаnok" nеv mаs nеpek szаmаra a fehеr magas hegyek lakоit jelentheti. Fehеr hо еs jеgsapkаk gyakran megfigyelhetok a hegyek cs?csain.
Nyilvаnvalоan voltak kapcsolatok a kaukаzusi Albаnia (egy osi аllam Kelet-Kaukаzusban) еs a balkаni Albаnia (modern) k?z?tt is. Az albаnok indoeurоpaiak, k?zel аllnak az eltunt Ill?rekhez, Messapаkhoz еs Trаkokhoz. Az ill?rek osi indoeurоpai t?rzsek a Balkаn-fеlsziget еszaknyugati rеszеn (dalmatаk, Ardiak, Pannoniak stb.), valamint az Apennine-fеlsziget dеlkeleti rеszеn (Iapigi, Messaps stb.). Ill?r nyelv, az indoeurоpai nyelvcsalаd k?l?n аga. Kеt fajta kеpviseli: Balkanoillyrian (a Balkаn-fеlsziget еszaknyugati rеszеn) еs Messapian (a Kr. E. 6. szаzad feliratai E.-1. szаzad, Olaszorszаg dеlkeleti rеszеn fedeztеk fel) nyelvek.
A 3. szаzad vеgеtol az ie 1. szаzad vеgеig az Ill?reket a rоmaiak meghоd?tottаk еs romanizаltаk. A Messapes dеl-olaszorszаgi t?rzsek, akik valоsz?nuleg Krеtаrоl vаndoroltak KR. e. 10. -9. szаzadban. Trаkia egy t?rtеnelmi rеgiо a Balkаn-fеlsziget keleti rеszеn, az Еgei-tenger, a fekete-Marmara-tenger k?z?tt (az osi lakossаg nevеbol – trаkok). Trаkok, az osi indoeurоpai t?rzsek egy csoportja (dаkok, Audris, Getae stb.), akik a Balkаn-fеlsziget еszakkeleti rеszеn еs Kis-Аzsia еszaknyugati rеszеn laktak. A nagy migrаciо sorаn a nеpek keveredtek mаs t?rzsekkel, еs a bolgаrok, romаnok, albаnok еs mаs nеpek kialakulаsаnak egyik etnikai elemеvе vаltak. Trаk nyelv, az indoeurоpai nyelvcsalаd k?l?n аga. Az ?rott muemlеkek (egyes szavak, glosszаk еs r?vid feliratok) az I. еvezred k?zepеre ny?lnak vissza. Az I. еvezred elso еvszаzadaiban. A Balkаn-fеlsziget еszaknyugati rеszеt еs az еszaki szomszеdos ter?leteket ill?rek, az еszakkeleti – trаkok, a dеli – g?r?g?k (hellеnek) laktаk. A korai Vaskort Nyugat-Eurоpаban az ?gynevezett Hallstatt—kult?ra jellemzi, amely ezt a feltеteles nevet Ausztria nyugati rеszеn talаlhatо Hallstatt vаrosаtоl kapta, amelynek k?zelеben kiterjedt temetkezеsi helyet fedeztek fel, amely K?zеp-Eurоpa legrеgebbi vastermеkeit tartalmazza, KR.E. X-VI. Ugyanebben az idoszakban sоbаnyаkat is felfedeztek itt, amelyekben szаmos, akkoriban a bаnyаszatban hasznаlt eszk?zt talаltak. A hallstatti kult?ra fo elterjedеsi ter?lete egybeesik az ill?r t?rzsek, rеszben a keltаk letelepedеsеnek ter?letеvel. De Hallstatthoz hasonlо muemlеkeket talаltak a Balkаn-fеlszigeten, Kelet-Eurоpa ter?letеn, Dеl-Nеmetorszаgban еs Franciaorszаg keleti peremеn is. Az Ibеriai-fеlsziget еs Olaszorszаg korai Vaskorаnak kult?rаi k?zel аllnak a hallstatti kult?rаhoz. A vaskor Olaszorszаgban a Kr.e. 10. szаzadban kezdodik. Szic?lia szigetеn a kult?ra ebben az idoszakban nyilvаnvalоan az Еgei-tengeri vilаg folyamatos befolyаsa alatt alakul ki. Dеl-Olaszorszаg kult?rаja, valamint a Picene rеgiо (K?zеp-Olaszorszаg) az ill?r Befolyаs jeleit mutatja. A trаkok Kis-Аzsia еszaknyugati rеszеn telepedtek le, Kr.E. 7. szаzadban pedig a Trеriaiak trаk t?rzse a Cimmeriekkel egy?tt bet?rt Lydia ter?letеre. Azonban csak miutаn Lydia kеtszer kapott seg?tsеget Assz?riаtоl, еs a Cimmeriaiakat meggyeng?tettеk a szk?tаkkal valо ?sszecsapаsok, a Lydiaiak nyertek. A Cimmeriaiak hatalma megt?rt. A kimmerek maradvаnyai Kis-Аzsia еszakkeleti rеszеn telepedtek le, ahol fokozatosan ?sszeolvadtak a helyi lakossаggal. A G?r?gorszаgtоl еszakra fekvo Balkаn-fеlsziget fo lakossаga helyi trаk mezogazdasаgi t?rzsek maradtak, amelyek fejlettsеgi szintje mаr meglehetosen magas volt. A Romаniаban talаlt bronz-еs k?l?n?sen aranytermеkek gyаrtаsuk meglehetosen fejlett technikаjаt jelzik; az egyes vasszerszаmok hasznаlata a Kаrpаt-Duna orszаgaiban mаr a szk?tаk ide еrkezеse elott ismert volt. A helyi t?rzsek mаr rеgоta kapcsolatban аllnak a hallstatti kult?ra t?rzseivel, valamint a Balkаn-fеlsziget dеli rеszеn talаlhatо G?r?g t?rzsekkel, amelyek befolyаsa azоta k?l?n?sen еszrevehetovе vаlt. Ezеrt lehetsеges, hogy a szk?tаk аltal az аltaluk meghоd?tott helyi t?rzsekbol szаrmazо Befolyаs nagyobb volt, mint amit ok maguk gyakoroltak rаjuk.
A vas terjedеse a Balkаnon hozzаjаrult a mezogazdasаg tovаbbi fejlodеsеhez, amely itt keletkezett a neolit idoszakban; az elso еvezred elso felеben kezdett szеles k?rben elterjedni az eke-gazdаlkodаs. Az eszk?z?k fejlesztеse hozzаjаrult a kеzmuvessеg – fegyverek, kovаcsolаs, ?veg, fazekassаg-fejlesztеsеhez; a fazekassаg azonban sokаig nyers еs primit?v maradt, mivel a fazekaskereket mеg nem hasznаltаk ezekben az orszаgokban.
E. elso еvezred elso felеben еszreveheto vаltozаsok t?rtеntek a helyi ill?r еs trаk t?rzsek tаrsadalmi strukt?rаjаban. Ennek az idoszaknak a telep?lеsei falvakbоl еs kis erod?tmеnyekbol аlltak, amelyek a ter?letet uralо magaslatokon helyezkedtek el. Ezeknek az erod?tmеnyeknek az аsatаsai-amint mаr eml?tett?k-szаmos fеmtermеket tаrnak fel, beleеrtve az aranybоl еs ez?stbol kеsz?lt еkszereket, valamint a kivаlо minosеgu kerаmia mintаkat. A falvak аsatаsai nagyon kevеs fеmtermеket eredmеnyeznek; az еkszerek szinte hiаnyoznak; a fazekassаg primit?v еs szinte megk?l?nb?ztethetetlen a neolitikum idejеn termettektol. Nyilvаnvalо, hogy a t?rzsi nemessеg az erod?tmеnyekben еlt, a hеtk?znapi k?z?ssеg tagjai pedig a falvakban еltek. Ez a balkаni t?rzsek tulajdonаnak еs tаrsadalmi rеtegzodеsеnek messzemeno folyamatаt jelzi. A t?rzsi nemessеg szеtvаlasztаsаnak tеnye, amely nyilvаnvalоan a bronzkorban kezdod?tt, szintеn megeros?ti a gazdag еs szegеny temetkezеsekben talаlhatо edеnyek k?l?nbsеgеt. De a primit?v kommunаlis rendszer fokozatos bomlаsa nem vezetett a Kr .E. elso еvezred k?zepеig. az osztаlytаrsadalom kialakulаsa felе a Balkаnon (G?r?gorszаg kivеtelеvel). A dеl-trаk t?rzsek, akik a modern Bulgаria ter?letеn laktak, ahol az аllamok kialakulаsa a Kr.e. V. szаzadban kezdod?tt, a legk?zelebb аlltak ehhez. A g?r?g gyarmatos?tоk kapcsolatai a helyi t?rzsekkel, amelyek mеg nem еltеk t?l a primit?v k?z?ssеgi kapcsolatokat, ebben az idoben nagy jelentosеggel b?rnak. Ilyen a g?r?g?k kapcsolata a Balkаn-fеlsziget trаk t?rzseivel, a dеl-itаliai еs szic?liai helyi t?rzsekkel, a keltаkkal еs az Ibеriaiakkal, akik az osi idokben Franciaorszаg еs Spanyolorszаg modern ter?leteit laktаk, a szk?tаkkal, helyekkel еs mаsokkal, a fekete-еs Azovi-tenger partjаn fekvo t?rzsekkel. A g?r?g?k bеkеs kapcsolatokat lеtes?tettek a helyi t?rzsek sokasаgаval a kereskedelmi csere alapjаn, ami hatalmas elony?kkel jаrt a kolоniаk szаmаra, de gyakran elofordultak katonai ?sszecsapаsok is.
E. 7. -3. szаzadban a g?r?g?k szаmos kereskedelmi еs mezogazdasаgi telep?lеst alap?tottak-kolоniаkat az ill?rek telep?lеsеnek ter?letеn. Ezutаn a hallstatti k?z?ssеg szеtesik; kialakul egy kelta-trаk Laten kult?ra, amely ellensеges az Ill?rekkel szemben. A keltаk еszakrоl kezdik az Ill?reket, keletrol pedig a g?r?g?ket. A keltаk rеszben visszaszor?tottаk az Ill?reket, rеszben asszimilаciоnak vetettеk alа oket. E. 3.szаzadban, amikor az ill?rek konfliktusba ker?ltek a rоmaiakkal, t?bbnyire a pogаny rendszer bomlаsаnak szakaszаban voltak. Egyes tudоsok ?gy vеlik, hogy a modern albаnok az оkori ill?rek leszаrmazottai. Az ill?r kult?ra muemlеkei megmaradtak Ausztriаban, Albаniаban, Olaszorszаgban, Macedоniаban, Szerbiаban.
Lehetsеges, hogy a Kаrpаtokbоl a Balkаn—fеlszigetre valо vаndorlаs utаn az R1a haplocsoporthoz tartozо indoeurоpaiak asszimilаlоdtak az I2A haplocsoport helyi Paleobalkan t?rzseivel, ami trаk nemzetisеgek kialakulаsаt eredmеnyezte (?rott forrаsokbоl ismert) (az I2A haplocsoport uralja, az R1a haplocsoport kis keverеkеvel); ugyanakkor egy ?j nyelv alakult ki a hоd?tоk nyelve alapjаn, Vagyis indoeurоpai alapon, amelynek eredmеnyekеnt a haplocsoportot az I2A haplocsoport uralta elnyelt nеhаny helyi funkciоt. A trаkokat egyes kutatоk az R1b haplocsoportnak tulajdon?tjаk. A modern albаnok 9 haplocsoportjаt k?l?nb?ztetj?k meg: E1b1b1 (M35), J2 (M172), R1 (M173), I (M170), G (M201), K (M9, XP), J1 (M267), H1 (M52), E (xE1b1b1), ami rendk?v?l vegyes eredet?ket jelzi. A haplocsoport hasonlо haplot?pusok csoportja, amelynek k?z?s ose van, akinek mutаciоja minden leszаrmazott аltal ?r?k?lt (аltalаban egyetlen nukleotid polimorfizmus). A "haplocsoport" kifejezеst szеles k?rben hasznаljаk a populаciоgenetikаban еs a genetikai genealоgiаban – az emberisеg genetikai t?rtеnetеt tanulmаnyozо tudomаnyban, az Y kromoszоma (Y-DNS), a mitokondriаlis DNS (mtDNS) еs a HCG haplocsoport haplocsoportjainak tanulmаnyozаsаval. Az Y-DNS genetikai markereit az Y-kromoszоmаval kizаrоlag az apai vonalon (azaz az apаtоl a fiakig), az mtDNS markereket pedig az anyai vonalon (az anyаtоl az ?sszes gyermekig) tovаbb?tjаk. ?gy a fеrfiak az y-DNS еs az mtDNS markerek hordozоi, a nok pedig csak mtDNS. Az autoszomаlis markerek haplot?pusait mind a fеrfiak, mind a nok kеpviselik.
Конец ознакомительного фрагмента.
Текст предоставлен ООО «ЛитРес».
Прочитайте эту книгу целиком, купив полную легальную версию (https://www.litres.ru/pages/biblio_book/?art=69443908&lfrom=174836202) на ЛитРес.
Безопасно оплатить книгу можно банковской картой Visa, MasterCard, Maestro, со счета мобильного телефона, с платежного терминала, в салоне МТС или Связной, через PayPal, WebMoney, Яндекс.Деньги, QIWI Кошелек, бонусными картами или другим удобным Вам способом.
